Mozi története

Párizsban a Grand Caféban – 1895 december 28-án a Lumiere testvérek megtartották a világ első mozielőadását. Nagy érdemük, hogy a mozgófényképezésben meglátták a „film lehetőségét”. Feltalálták a mozit, mely innen indult  rohamos gyorsasággal világhódító útjára. Alig néhány hónappal a párizsi sikerek után Budapesten is megnyílt az első mozi Ikonográf elnevezéssel. Tapolca ekkor 5800 lelkes polgárosodó község volt. Lakói büszkék voltak rég kapott városi rangjukra. Élénk szellemi, kulturális élet folyt. Az egyletek nagy száma, a  jó  értelembe vett lokálpatriotizmust jelzi.  1910. A kezdeti idők kinematográfusai ponyvasátorban mutatták be filmjeiket. Felszerelésüket, berendezésüket kocsin szállították, a vándor mutatványosok példájára. A legegyszerűbb gépekkel dolgoztak. Egy-egy alkalommal 6-10 felvonásból álló egy órás műsort adtak. Az 5-6 perces jelenetek humoros történeteket, egysíkú epizódokat jelenítettek meg. A mozgás mámorában éltek.  A vándormozisok többségének 25-30 kisfilmje volt, melyből két-három napi műsort tudott összeállítani, a legnépszerűbbeket ismételve. Ha az érdeklődés csökkent tovább vándoroltak. Valószínű ilyen vándormozis verte fel sátrát a mai Városháza előtti téren.

1913. június 22. „Mozi. A balatonkörnyéki mozihíradó plakátjai hirdetnek nap-nap után előadást özv.Kovács Györgyné kerthelyiségében. Kényelmes, szellős nyári helyiség van építve, hol a néző jól elszórakozhatik a humoros, drámai meg mindenféle elnevezésű filmeken. A mozit sokan látogatják, mert jók a képei. Más ajánlás nem kell mert ez a fő: jó kép. És ez a legjobb dicséret is.”

1913. október 12. „Mozi Tapolczán. A Pannónia-szálloda nagytermében a múlt hét folyamán megkezdődtek az állandó mozgó-szinház előadásai.”

1916. Rokob Kálmán működése során a mozi virágzásnak indult. Szellemi nagyhatalom és jó üzlet lett. Jelenléte változást hozott a község arculatában. Az új mozgó első  „szenzációs” filmalkotása volt az Exelsior nagy balett. Rokob Kálmán ismerteti meg az új műfajjal, a mozi-skeccsel a közönség et. Ugyanazok az alakok énekelnek, táncolnak, szavalnak a színpadon, akiket egy perccel előbb a vásznon láttunk mozogni. A cselekmény még a vásznon mozog, hirtelen fellebben a függöny és a színész folytatja tovább, ahol a vásznon abbahagyta. Ez a műfaj Amerikából Franciaországon át került hozzánk, s mindenütt lázba ejtette a közönséget…

1919. április 12-én a Tanácsköztársaság XLVIII. sz. rendelete alapján „A Magyar Tanácskormány ezennel köztulajdonba veszi – tekintet nélkül a bennük alkalmazott személyzet létszámára – valamennyi filmgyárat, filmlaboratóriumot, filmkölcsönző vállalatot, rokonipari üzemeket, valamint mozgókép színházakat, minden ingó és ingatlan vagyonukkal, ennek tartozékaival és az üzem folytatásához szükséges készpénzzel együtt.” A rendelet a község életében is érezhető volt. A munkástanács legelső tettei közé tartozik a mozi államosítása.

1920. január 4. A Tanácsköztársaság után megjelent Tapolcai Újság /1919-l939/ a megváltozott társadalmi viszonyokat tükrözi. Íme egy példa.: „Ünnepi előadás volt december 27-én, szombaton az Apolló mozgóban, ahol Tapolca lelkes közönsége Horthy fővezér budapesti bevonulását látta. Az előadást Engelhardt Ferenc plébános vezette be, a nagy fontosságú történelmi eseményt méltatván. Következett filmen az impozáns felvonulás, mely minden magyar  szívben lelkesedést és a nemzeti hadsereg iránti lelkesedést váltotta ki. Végül Horváth Nándor elszavalta az „Eredj ha tudsz!” című aktuális székely verset, mely őszinte hangjával méltó befejezése volt a történelmi estnek. Az előadás tiszta jövedelmét 3122 koronát a Nemzeti Hadsereg céljaira fordították.”

1925. július 15 – augusztus 14. „A tapolcai Apolló-mozgószinház építési munkálatai befejezést nyertek. Az ülőhelyek száma negyvenkét fővel szaporodott, s a közönség az előadás előtti és a szünet közötti időt a folyosószerű várócsarnokban töltheti. A közönségen fog most már múlani, hogy a mozgószínház tervbe vett művészi programját teljes mértékben végre tudja hajtani. Ha a közönség támogatni fogja a mozi vezetőségét céljában, hogy a legjobb műsort adja, a tapolcai mozgó színház új virágzásnak fog indulni. A község nem kímélve az áldozatot átalakította a mozit, és olyan műsort állított össze az új szezonra, mely mindenképpen ki fogja elégíteni a nagyközönséget.

1930. augusztus 17. Hangosfilm bemutató Előadásra kerül a budapesti UFA színházban nagy sikert aratott zenés, énekes, németül beszélő hangosfilm, a Mámorkeringő. /Sich hab’ich geliebt. /Főszereplők: M.Christians, Hans Stüve, Walter Jankuhn./
A filmek túlnyomó többsége sikeres színpadi játékok feldolgozása volt. A főhősök 90 százaléka az uralkodó osztály tagjai, legfeljebb jómódú paraszt. A kor ünnepelt sztárjai Karády Katalin, Szeleczky Zita, Tasnády-Fekete Mária, Tolnay Klári, a férfi eszményképek Jávor Pál, Páger Antal, Ráday Imre voltak. A tapolcaiak szeretik a mozit. A községtanácsi bevételek jelentős forrása újra a mozi forgalma. Amíg 1929-ben a mozi 12 000 pengő adóssággal zárja az évet,  1936-ban tiszta jövedelme 3448 P., 1937-ben tiszta jövedelme 3141 P. ,1938-ban tiszta jövedelme 6050 P., 1939-ben tiszta jövedelme 9100 P., 1940-ben tiszta jövedelme 6960 P. Jogos, és reális igényként vetődhetett így fel a mozi átépítésének gondolata.

1937 május 1-től Böcskey Irén /Somlói Jánosné/ a Községtanács alkalmazottja. Munkakörébe tartozott a mozi pénztárosi, adminisztratív teendőinek ellátása.Visszaemlékezése szerint, a Budapestről jött ügynök a jobbnál jobb filmek kinálatával érkezett. Mindig jó filmeket játszottak. A közönségigény találkozott a filmkínálattal. A lakosság elégedett volt a műsorral. A sikerek a mozit vezető Dr. Fehér Károly főjegyzőnek tulajdoníthatók, aki nagyon művelt, tájékozott, lelkiismeretes ember volt. Jó érzékkel a legértékesebb filmeket választotta.

1941. szeptember 6. „Szombaton nyit a tapolcai mozi. A tapolcai mozi, hogy új tulajdonos birtokába került, új nevet is kapott:   HUNGÁRIA – MOZGÓ. Ez a megújulás belső berendezésekben is folytatódik: szépen kifestették a termet, a gépházat átépítették, /megjegyz.: addig a pénztárból vezetett lépcső a gépházba. Ekkor került sor a jellegzetes toldalék építésére, mely egy külső lépcsővel oldotta meg a gépház feljáratot./ ülőhelyeket átrendezték és kényelmessé tették. Igyekeztek a közönség kényelmét szolgálni és a vetítést jobbá tenni. Szombaton tehát megkezdi előadásait a Hungária mozgó. A színház engedélyese: neviczkei Neviczky Józsefné jószándékkal lát a munkához. Műsorát a legjobb filmekből állítja össze és igyekszik Budapesttel egyidőben bemutatni az ujdonságokat

1950. A mozi célja már nem a közönség szórakoztatása, profitforrás, hanem az új ideológia közvetitése. „Mozit minden falunak!”. Az idézet világossá teszi, hogy a kommunista nevelésben a filmet, az emberformálás egyik legeredményesebb eszközének tartották. A mozipark nagyarányú fejlesztésére jellemző, hogy 1950-ben 600 új mozi nyilt, 1953-ban 2752, 1957-ben, már 4152 mozi működött az országban. Felszereltségük, technikai ellátottságuk rendkívül primitív volt.

1951. augusztus 15-én került a mozihoz Kenyeres Tamásné, a pártbizottság javaslatára. Először pénztárosként, majd üzemvezetőként dolgozott. Munkássága alatt a terv 75-80 %-os kihasználtságú volt. Egy-egy film látogatottsága elérte a 3000 főt. Tapolca mindig az első három között volt a megyében.

1956. október 23-át követően két hétig kijárási tilalom miatt a mozi zárva volt. Kenyeres Tamásnénak és Kimeri Máriának felmondott az akkori Művelődési Osztály.Neviczkyné nevében Papp Tibor gépésznek ajánlották fel a mozi üzemeltetését.

1961-69. A televízió megjelenésével és tömeges elterjedésével, az életmódban, a kulturális szokásokban és a szabadidő eltöltésének módjában gyökeres változások történtek. Az eddig zsúfolásig megtelt nézőtéren „félházzal” mentek a vetítések. 1961-ben még több mint 180 ezer látogatója volt a filmszínháznak, 1968-ban 86 000, 1969-ben 84 000 fő. Közel 50%-os volt a csökkenés. A mozik technikai fejlesztésével próbálták a televízió elszívó hatását megállítani (70 mm-es vetítési technika és egyéb CinemaScope eljárások).
Az állami költségvetés 1982-ig szubvencionálta a filmforgalmazást. A mozi helyár 12.- Ft, a magyar filmé 6.- Ft. volt. A dotáció csökkenésével a filmirányítás megszervezte a nézőszám emelését, ezen belül előírta az arányokat, hogy megyénként hányan, milyen országból való filmet akarjanak megnézni. Ehhez a hamisíthatatlan tervutasításos módszerhez illesztették a pénzügyi szabályozást, és ösztönző rendszert. A támogatás összegből mégsem jutott pénz a mozi korszerűsítésére.

1982 március 18-án a Birodalom visszavág c.film vetítésére került sor. Négy nappal az előadás előtt minden jegy elkelt. Az „utolsó mozielőadás” után döbbenten tapasztaltuk, hogy a plafonról hatalmas területen lehullott a vakolat. A Napló-ban, a moziműsor helyén ennyi állt: TAPOLCA, A tapolcai filmszínházat március 19-én technikai okok miatt bezárták. A műszaki hibák kijavításáig az előadások szünetelnek. Az épületet életveszélyessé nyilvánították. Emlékeztetőül álljon itt pár foto, a mozi akkori állapotáról, mely sok tapolcaiban ébreszthetnek nosztalgikus emlékeket. Gyakorlatilag 1915-től, – az 1925.évi bővítéstől eltekintve 67 éven átszolgálta a város lakosságát.

1985. A több éves kényszerszünet után l984-ben remény nyílt új mozi építésére. l985 március 19-én kezdték a „rom” bontását, melyet március 29-én be is fejeztek. Május 20-án Baski Sándor tanácselnök személyesen tűzte ki  az új mozi alapjait. A nagyterem alapja a tartó-fal. A falakat a régi mozi tégláiból építették. Augusztus 17. Állnak az épület falai, a helyi Városgazdálkodási Üzem jóvoltából. A segédmunkába bekapcsolódtak a Darvastói foglalkoztatási intézet fiataljai is. A tél beállta előtt sajnos nem sikerült tető alá hozni az épületet.

1986. Januárban, -20 C fokban palázták a tetőt. A szokatlanul nagy tél sok problémát okozott. Módosítani kellett a födémszerkezet terveit. A vasbeton tartóoszlopok helyett fém szerelvényeket építettek be. Április 22-én  kaptunk engedélyt a  bútorok beszerzésére. Május 10-én nyilatkozott a Városgazdálkodási Üzem vezetője, hogy  június 24-25-én tervezik az épület ünnepélyes átadását. Senki nem akarta ezt a dátumot elhinni. Június 10. Az épület műszaki átadásának napja.

Június 11. Megkaptuk az épület kulcsait. A Városgazdálkodási Üzem dolgozói az utolsó simításokat végzik, a mozi dolgozói pedig az Y-i ideiglenes „főhadiszállásról” telepítik a gépeket, berendezéseket. Folyamatosan érkeznek a bútorok, helyére kerül a vetítőgép, izgatottan várjuk az első hangpróbát, a video működését.

1986. Június 25, 14 óra 30. Ünnepélyes avatás. Nyitófilm: Kovács András: A vörös grófnő.

A mozit a keszthelyi Generál GMK tervezte. Építész tervező Péczeli István, statikus Berendi Péter, gépész Szentgáli Péter.

A 203 férőhelyes épület  tapolcai léptékű. A 12 millió forintos költséggel megvalósult épületből, a megyei tanács hatmillió forintot, a megyei mozi üzemi vállalat négy és fél milliót adott.  A többit a bauxitbánya, a KÖSZIG, és a közületi szolgáltató biztosította társadalmi munkával. További millióba kerültek a gépek, berendezések. Az épületben lehetőség nyílt egy video mozi kialakítására, videotéka, filmszakkönyvtár működtetésére. Sőt, újdonságnak számított a video disco. Az első hónapban 74 előadáson csaknem 13 000 látogató volt.

1986-1992. A politikai, gazdasági életben bekövetkezett változások, videozás elterjedése, a nyolcvanas évek közepére megváltoztatta a moziba járási szokásokat. Az állami támogatás megszűnésével rohamosan csökkent a mozik száma. 1986-ban 3127 mozi működött az országban, 1992 decemberében 557. A mozi városi jelenség lett.

1993 május 1-től – 42 év után – így került a Mozi épülete és üzemeltetése vissza, Tapolca Város Önkormányzata tulajdonába.

Fellelhető statisztikai adatok