Mozi története
1913. június 22. „Mozi. A balatonkörnyéki mozihíradó plakátjai hirdetnek nap-nap után előadást özv.Kovács Györgyné kerthelyiségében. Kényelmes, szellős nyári helyiség van építve, hol a néző jól elszórakozhatik a humoros, drámai meg mindenféle elnevezésű filmeken. A mozit sokan látogatják, mert jók a képei. Más ajánlás nem kell mert ez a fő: jó kép. És ez a legjobb dicséret is.”
1913. október 12. „Mozi Tapolczán. A Pannónia-szálloda nagytermében a múlt hét folyamán megkezdődtek az állandó mozgó-szinház előadásai.”
1916. Rokob Kálmán működése során a mozi virágzásnak indult. Szellemi nagyhatalom és jó üzlet lett. Jelenléte változást hozott a község arculatában. Az új mozgó első „szenzációs” filmalkotása volt az Exelsior nagy balett. Rokob Kálmán ismerteti meg az új műfajjal, a mozi-skeccsel a közönség et. Ugyanazok az alakok énekelnek, táncolnak, szavalnak a színpadon, akiket egy perccel előbb a vásznon láttunk mozogni. A cselekmény még a vásznon mozog, hirtelen fellebben a függöny és a színész folytatja tovább, ahol a vásznon abbahagyta. Ez a műfaj Amerikából Franciaországon át került hozzánk, s mindenütt lázba ejtette a közönséget…
1919. április 12-én a Tanácsköztársaság XLVIII. sz. rendelete alapján „A Magyar Tanácskormány ezennel köztulajdonba veszi – tekintet nélkül a bennük alkalmazott személyzet létszámára – valamennyi filmgyárat, filmlaboratóriumot, filmkölcsönző vállalatot, rokonipari üzemeket, valamint mozgókép színházakat, minden ingó és ingatlan vagyonukkal, ennek tartozékaival és az üzem folytatásához szükséges készpénzzel együtt.” A rendelet a község életében is érezhető volt. A munkástanács legelső tettei közé tartozik a mozi államosítása.
1920. január 4. A Tanácsköztársaság után megjelent Tapolcai Újság /1919-l939/ a megváltozott társadalmi viszonyokat tükrözi. Íme egy példa.: „Ünnepi előadás volt december 27-én, szombaton az Apolló mozgóban, ahol Tapolca lelkes közönsége Horthy fővezér budapesti bevonulását látta. Az előadást Engelhardt Ferenc plébános vezette be, a nagy fontosságú történelmi eseményt méltatván. Következett filmen az impozáns felvonulás, mely minden magyar szívben lelkesedést és a nemzeti hadsereg iránti lelkesedést váltotta ki. Végül Horváth Nándor elszavalta az „Eredj ha tudsz!” című aktuális székely verset, mely őszinte hangjával méltó befejezése volt a történelmi estnek. Az előadás tiszta jövedelmét 3122 koronát a Nemzeti Hadsereg céljaira fordították.”
1925. július 15 – augusztus 14. „A tapolcai Apolló-mozgószinház építési munkálatai befejezést nyertek. Az ülőhelyek száma negyvenkét fővel szaporodott, s a közönség az előadás előtti és a szünet közötti időt a folyosószerű várócsarnokban töltheti. A közönségen fog most már múlani, hogy a mozgószínház tervbe vett művészi programját teljes mértékben végre tudja hajtani. Ha a közönség támogatni fogja a mozi vezetőségét céljában, hogy a legjobb műsort adja, a tapolcai mozgó színház új virágzásnak fog indulni. A község nem kímélve az áldozatot átalakította a mozit, és olyan műsort állított össze az új szezonra, mely mindenképpen ki fogja elégíteni a nagyközönséget.
1930. augusztus 17. Hangosfilm bemutató Előadásra kerül a budapesti UFA színházban nagy sikert aratott zenés, énekes, németül beszélő hangosfilm, a Mámorkeringő. /Sich hab’ich geliebt. /Főszereplők: M.Christians, Hans Stüve, Walter Jankuhn./
A filmek túlnyomó többsége sikeres színpadi játékok feldolgozása volt. A főhősök 90 százaléka az uralkodó osztály tagjai, legfeljebb jómódú paraszt. A kor ünnepelt sztárjai Karády Katalin, Szeleczky Zita, Tasnády-Fekete Mária, Tolnay Klári, a férfi eszményképek Jávor Pál, Páger Antal, Ráday Imre voltak. A tapolcaiak szeretik a mozit. A községtanácsi bevételek jelentős forrása újra a mozi forgalma. Amíg 1929-ben a mozi 12 000 pengő adóssággal zárja az évet, 1936-ban tiszta jövedelme 3448 P., 1937-ben tiszta jövedelme 3141 P. ,1938-ban tiszta jövedelme 6050 P., 1939-ben tiszta jövedelme 9100 P., 1940-ben tiszta jövedelme 6960 P. Jogos, és reális igényként vetődhetett így fel a mozi átépítésének gondolata.
1937 május 1-től Böcskey Irén /Somlói Jánosné/ a Községtanács alkalmazottja. Munkakörébe tartozott a mozi pénztárosi, adminisztratív teendőinek ellátása.Visszaemlékezése szerint, a Budapestről jött ügynök a jobbnál jobb filmek kinálatával érkezett. Mindig jó filmeket játszottak. A közönségigény találkozott a filmkínálattal. A lakosság elégedett volt a műsorral. A sikerek a mozit vezető Dr. Fehér Károly főjegyzőnek tulajdoníthatók, aki nagyon művelt, tájékozott, lelkiismeretes ember volt. Jó érzékkel a legértékesebb filmeket választotta.
1941. szeptember 6. „Szombaton nyit a tapolcai mozi. A tapolcai mozi, hogy új tulajdonos birtokába került, új nevet is kapott: HUNGÁRIA – MOZGÓ. Ez a megújulás belső berendezésekben is folytatódik: szépen kifestették a termet, a gépházat átépítették, /megjegyz.: addig a pénztárból vezetett lépcső a gépházba. Ekkor került sor a jellegzetes toldalék építésére, mely egy külső lépcsővel oldotta meg a gépház feljáratot./ ülőhelyeket átrendezték és kényelmessé tették. Igyekeztek a közönség kényelmét szolgálni és a vetítést jobbá tenni. Szombaton tehát megkezdi előadásait a Hungária mozgó. A színház engedélyese: neviczkei Neviczky Józsefné jószándékkal lát a munkához. Műsorát a legjobb filmekből állítja össze és igyekszik Budapesttel egyidőben bemutatni az ujdonságokat
1950. A mozi célja már nem a közönség szórakoztatása, profitforrás, hanem az új ideológia közvetitése. „Mozit minden falunak!”. Az idézet világossá teszi, hogy a kommunista nevelésben a filmet, az emberformálás egyik legeredményesebb eszközének tartották. A mozipark nagyarányú fejlesztésére jellemző, hogy 1950-ben 600 új mozi nyilt, 1953-ban 2752, 1957-ben, már 4152 mozi működött az országban. Felszereltségük, technikai ellátottságuk rendkívül primitív volt.
1951. augusztus 15-én került a mozihoz Kenyeres Tamásné, a pártbizottság javaslatára. Először pénztárosként, majd üzemvezetőként dolgozott. Munkássága alatt a terv 75-80 %-os kihasználtságú volt. Egy-egy film látogatottsága elérte a 3000 főt. Tapolca mindig az első három között volt a megyében.
1956. október 23-át követően két hétig kijárási tilalom miatt a mozi zárva volt. Kenyeres Tamásnénak és Kimeri Máriának felmondott az akkori Művelődési Osztály.Neviczkyné nevében Papp Tibor gépésznek ajánlották fel a mozi üzemeltetését.
1961-69. A televízió megjelenésével és tömeges elterjedésével, az életmódban, a kulturális szokásokban és a szabadidő eltöltésének módjában gyökeres változások történtek. Az eddig zsúfolásig megtelt nézőtéren „félházzal” mentek a vetítések. 1961-ben még több mint 180 ezer látogatója volt a filmszínháznak, 1968-ban 86 000, 1969-ben 84 000 fő. Közel 50%-os volt a csökkenés. A mozik technikai fejlesztésével próbálták a televízió elszívó hatását megállítani (70 mm-es vetítési technika és egyéb CinemaScope eljárások).
Az állami költségvetés 1982-ig szubvencionálta a filmforgalmazást. A mozi helyár 12.- Ft, a magyar filmé 6.- Ft. volt. A dotáció csökkenésével a filmirányítás megszervezte a nézőszám emelését, ezen belül előírta az arányokat, hogy megyénként hányan, milyen országból való filmet akarjanak megnézni. Ehhez a hamisíthatatlan tervutasításos módszerhez illesztették a pénzügyi szabályozást, és ösztönző rendszert. A támogatás összegből mégsem jutott pénz a mozi korszerűsítésére.
1982 március 18-án a Birodalom visszavág c.film vetítésére került sor. Négy nappal az előadás előtt minden jegy elkelt. Az „utolsó mozielőadás” után döbbenten tapasztaltuk, hogy a plafonról hatalmas területen lehullott a vakolat. A Napló-ban, a moziműsor helyén ennyi állt: TAPOLCA, A tapolcai filmszínházat március 19-én technikai okok miatt bezárták. A műszaki hibák kijavításáig az előadások szünetelnek. Az épületet életveszélyessé nyilvánították. Emlékeztetőül álljon itt pár foto, a mozi akkori állapotáról, mely sok tapolcaiban ébreszthetnek nosztalgikus emlékeket. Gyakorlatilag 1915-től, – az 1925.évi bővítéstől eltekintve 67 éven átszolgálta a város lakosságát.
1985. A több éves kényszerszünet után l984-ben remény nyílt új mozi építésére. l985 március 19-én kezdték a „rom” bontását, melyet március 29-én be is fejeztek. Május 20-án Baski Sándor tanácselnök személyesen tűzte ki az új mozi alapjait. A nagyterem alapja a tartó-fal. A falakat a régi mozi tégláiból építették. Augusztus 17. Állnak az épület falai, a helyi Városgazdálkodási Üzem jóvoltából. A segédmunkába bekapcsolódtak a Darvastói foglalkoztatási intézet fiataljai is. A tél beállta előtt sajnos nem sikerült tető alá hozni az épületet.
1986. Januárban, -20 C fokban palázták a tetőt. A szokatlanul nagy tél sok problémát okozott. Módosítani kellett a födémszerkezet terveit. A vasbeton tartóoszlopok helyett fém szerelvényeket építettek be. Április 22-én kaptunk engedélyt a bútorok beszerzésére. Május 10-én nyilatkozott a Városgazdálkodási Üzem vezetője, hogy június 24-25-én tervezik az épület ünnepélyes átadását. Senki nem akarta ezt a dátumot elhinni. Június 10. Az épület műszaki átadásának napja.
Június 11. Megkaptuk az épület kulcsait. A Városgazdálkodási Üzem dolgozói az utolsó simításokat végzik, a mozi dolgozói pedig az Y-i ideiglenes „főhadiszállásról” telepítik a gépeket, berendezéseket. Folyamatosan érkeznek a bútorok, helyére kerül a vetítőgép, izgatottan várjuk az első hangpróbát, a video működését.
1986. Június 25, 14 óra 30. Ünnepélyes avatás. Nyitófilm: Kovács András: A vörös grófnő.
A mozit a keszthelyi Generál GMK tervezte. Építész tervező Péczeli István, statikus Berendi Péter, gépész Szentgáli Péter.
A 203 férőhelyes épület tapolcai léptékű. A 12 millió forintos költséggel megvalósult épületből, a megyei tanács hatmillió forintot, a megyei mozi üzemi vállalat négy és fél milliót adott. A többit a bauxitbánya, a KÖSZIG, és a közületi szolgáltató biztosította társadalmi munkával. További millióba kerültek a gépek, berendezések. Az épületben lehetőség nyílt egy video mozi kialakítására, videotéka, filmszakkönyvtár működtetésére. Sőt, újdonságnak számított a video disco. Az első hónapban 74 előadáson csaknem 13 000 látogató volt.
1986-1992. A politikai, gazdasági életben bekövetkezett változások, videozás elterjedése, a nyolcvanas évek közepére megváltoztatta a moziba járási szokásokat. Az állami támogatás megszűnésével rohamosan csökkent a mozik száma. 1986-ban 3127 mozi működött az országban, 1992 decemberében 557. A mozi városi jelenség lett.
1993 május 1-től – 42 év után – így került a Mozi épülete és üzemeltetése vissza, Tapolca Város Önkormányzata tulajdonába.
Fellelhető statisztikai adatok
